Amikor 2025 végén az Európai Lakhatási Tanácsadó Testület átadta 75 pontos ajánlását az Európai Bizottságnak, a lakhatásról szóló kommunikáció új irányt vett. A 2025 júniusában létrehozott testület célja az volt, hogy megalapozza Európában a Megfizethető Lakhatást.
Dan Jorgensen, az energia- és lakhatási ügyekért felelős európai biztos így nyilatkozott: „Mélyen hálás vagyok a Lakhatási Tanácsadó Testületnek, amiért rekordidő alatt ilyen magas szintű szakértelmet biztosított. Hozzájárulásuk megerősíti elhatározásomat, hogy egy ambiciózus és átfogó Európai Megfizethető Lakhatási Tervet terjesszek elő, amely megkönnyebbülést, méltóságot és lehetőséget kínál Európa polgárainak.”
Ennek fényében íme három lehetséges forgatókönyv arról, hol tarthatnak az ingatlanárak, bérleti díjak és a lakhatás megfizethetősége 2030-ra, és mit jelenthet ez a mindennapi emberek számára.
Forgatókönyv 1 : Valódi megkönnyebbülés és új remény
Ez az eredmény feltételezi, hogy a testület ajánlásait széles körben elfogadják és megvalósítják. Ebben a forgatókönyvben:
A testület, amelynek elnöke Eamon Ryan (volt ír miniszter), a középkategóriás bérlakások és szociális lakások bővítését, fenntartható városmegújítást és modern építési technológiákat szorgalmazott.
Új építési stratégiák, mint a moduláris vagy előregyártott építés, csökkentik a költségeket és felgyorsítják a kivitelezést. A testület szerint a lakhatást „alapvető társadalmi és gazdasági infrastruktúraként” kell kezelni, nem pedig spekulatív eszközként.
Ahogy javul a kínálat, az ingatlanárak növekedése mérséklődhet évi 3–5 százalékra, így a tulajdonszerzés ismét elérhetővé válik sokak számára.
A bérlők számára a költségalapú vagy szociális lakások állományának bővítése, hosszú távú befektetések révén, stabilizálná a bérleti díjakat, csökkentené a versenyt és növelné a biztonságot.
Az energiahatékony felújításoknak és jobb építési szabványoknak köszönhetően a havi megélhetési költségek (bérleti díj vagy jelzálog, plusz rezsi) sokkal kiszámíthatóbbá válnának, javítva az általános megfizethetőséget.
Röviden: a lakhatás kevésbé válna szerencsejátékká, és inkább stabil alapot jelentene az élethez, munkához és családhoz.
Forgatókönyv 2 : Lassú változás, részleges eredmények
Ha a reformok egyenetlenül haladnak, vagy csak részben valósulnak meg, vegyes kép alakulhat ki:
-Néhány régióban nő az elérhető kínálat, de a nagy keresletű területek továbbra is nyomás alatt maradnak.
-Az árak tovább emelkedhetnek, bár mérsékeltebben, évi 5–7 százalékkal, ami lassabb, mint korábban, de még mindig meghaladja a bérnövekedést.
-A bérleti díjak nagyjából az inflációval együtt nőnek, így az új, energiahatékony épületek megtakarítást hoznak, de a régi lakások fenntartása drága marad.
-Azok számára, akik új vagy felújított lakásokhoz jutnak, a megfizethetőség valamelyest javul. Mások továbbra is bizonytalan helyzetben maradnak.
-A befektetők előnyben részesítik az energiahatékony ingatlanokat vagy felújításokat, de a spekulatív vásárlás nem tűnik el teljesen.
-Ez a forgatókönyv mérsékelt javulást hoz, ami egyeseknek segítség, másoknak kevésbé.
Forgatókönyv 3 : Megakadás,tartós válság
Ha az ajánlások elakadnak finanszírozási hiány, politikai tétovázás vagy szabályozási tehetetlenség miatt, a lakhatási nyomás ismét fokozódhat:
A kínálat korlátozott marad, és a szociális és középkategóriás bérlakások alig bővülnek.
A kereslet meghaladja a kínálatot, így az ingatlanárak növekedése ismét kétszámjegyű lehet évente, messze meghaladva a jövedelmeket.
A bérleti díjak instabilak és magasak maradnak, miközben az energiahatékonyság hiánya magas rezsiköltségeket okoz.
Sok háztartás lakhatási költségterheltté válhat, jövedelmének aránytalan részét költve lakhatásra és rezsire.
A régi, nem hatékony lakások népszerűsége csökkenhet, de pótló kínálat hiányában az általános megfizethetőség romlik, korlátozva a mobilitást és a társadalmi befogadást.
Ebben az esetben a lakhatás továbbra is stresszforrás marad, nem pedig stabil alap.
Mi dönt a kimenetelről a testület szerint
Az Európai Lakhatási Tanácsadó Testület több kulcstényezőt hangsúlyoz:
-A lakhatást infrastruktúraként kell kezelni, nem pusztán befektetésként, és el kell mozdulni a spekulatív, rövid távú nyereségtől a hosszú távú társadalmi haszon felé.
-El kell mozdulni az energiahatékony felújítások, fenntartható közlekedés és zöld várostervezés irányába, biztosítva, hogy a megfizethetőség az élettartam-költségeket is magában foglalja (rezsi, karbantartás), ne csak a vételárat.
-Modern építési módszerek alkalmazása, beleértve a moduláris, előregyártott és helyszínen kívüli építést, a költségek csökkentése és a kivitelezés felgyorsítása érdekében.
-Szociális lakhatás és költségalapú bérleti megoldások ösztönzése, hosszú távú tőke és állami beruházások támogatásával, különösen a sérülékeny csoportok számára.
Ahogy Jorgensen biztos megfogalmazta, ezek a változások megkönnyebbülést, méltóságot és lehetőséget kell, hogy nyújtsanak, messze a lakhatás árucikk jellegétől.
Mit jelent ez Ma és Holnap
-Több energiahatékony bérelhető vagy megvásárolható ingatlant.
-Lassabb lakhatási költségnövekedést, ami több mozgásteret és tervezési időt ad.
-Lehetőséget arra, hogy alacsonyabb hosszú távú megélhetési költségek mellett béreljen vagy vásároljon, nem csak alacsonyabb vételár mellett.
-Jobb esélyt a stabil, biztonságos lakhatásra, még akkor is, ha jelenleg nincs saját ingatlana.
Ha az első forgatókönyv valósul meg, az otthon több lesz, mint eszköz: stabil alap egy kiegyensúlyozott, fenntartható élethez. Ha a második forgatókönyv következik be, a lakhatási problémák visszatérhetnek, de a problémák ismerete segíthet felkészülni .