Az Airbnb és más rövid távú lakáskiadások korlátozása egyre gyakoribb megoldás Budapesten és a világ nagyvárosaiban a lakhatási problémák kezelésére.
Sokan támogatják ezt az elképzelést, ha több lakás kerül hosszú távú bérbeadásra, nő a kínálat, ami csökkentheti a bérleti díjakat. Emellett, ha kevesebb befektető vásárol ingatlant, az a lakásárak emelkedését is mérsékelheti.
A lakásárak csökkenése azonban önmagában nem teszi könnyebbé a lakásvásárlást.
A City-Lets tapasztalatai szerint sok korábban rövid távra kiadott lakás jelent meg a hosszú távú bérleti piacon, ami növelte a versenyt, és kisebb mértékben csökkentette a bérleti díjakat.
Más tulajdonosok inkább az eladás mellett döntöttek.
„Rengeteg korábbi Airbnb-lakás került eladósorba” – mondja Markus Alex, a City-Lets ügyvezetője.
„A drágább ingatlanok ára körülbelül 20%-kal, a közepes kategóriájúaké pedig nagyjából 10%-kal csökkent.
„Nem csak az Airbnb miatt alakult így a helyzet. A kamatok és a megélhetési költségek emelkedése is szerepet játszik. Az árak csökkenése azonban nem azt eredményezte, hogy hirtelen könnyebb lett lakást venni. Inkább olyan helyzet alakult ki, hogy sem az eladók, sem a vevők nem mernek dönteni.
„Az eladók miért adnák el most a lakást, ha nem kapnak érte annyit, amennyit szeretnénk? A vevők pedig úgy vannak vele, hogy miért vásároljanak most, ha fél év múlva talán még olcsóbb lesz?"
Így végül mindenki kivár.”
Az Otthon Start program sok első lakásvásárlót hozott a piacra. Az MNB adatai szerint a budapesti vásárlásokon belüli arányuk körülbelül 25%-ról 40%-ra nőtt.
A City-Lets tapasztalata szerint azok közül, akik gyorsan vásároltak, sokaknak a szülei segítettek az önerő vagy más költségek kifizetésében.
„Sokan közülük már megvették az első lakásukat” – mondja Markus Alex.
„A legtöbb fiatalnak azonban nincs családi segítsége. Attól, hogy egy lakás olcsóbb lesz, még nem biztos, hogy össze tudják gyűjteni az önerőt vagy megkapják a szükséges hitelt.
„Az árcsökkenés ráadásul nemcsak olcsóbbá teszi az ingatlanokat, hanem bizonytalanságot is okoz.
„Ha ma megveszek egy lakást 100 millió forintért, mi lesz, ha fél év múlva már csak 90 milliót ér? Sok vevő pontosan ezen gondolkodik.”
Az olcsóbb lakások ára kevésbé esett vissza, míg a közepes és drágább ingatlanok jóval többet veszítettek az értékükből.
„Ha a jelenlegi lakásod értéke nagyjából megmaradt, miközben a nagyobb ingatlan, amit kinéztél, 15-20%-kal olcsóbb lett, akkor könnyebb továbblépni” – mondja Markus Alex.
„Ilyenkor jóval kisebb árkülönbséget kell kifizetni. Így furcsa módon a második vagy harmadik lakást vásárlók sokszor többet nyernek az árcsökkenésen, mint azok, akik éppen az első otthonukat szeretnék megvenni.”
„Amikor az emberek úgy érzik, hogy kevesebb a pénzük, másképp döntenek” – mondja Markus Alex.
„Elhalasztják a felújításokat. Későbbre teszik a költözést vagy a nagyobb lakásba váltást. Kevesebbet költenek. Óvatosabban segítik gyermekeiket az önerő előteremtésében. A befektetők pedig visszafogják a vásárlásaikat.
„Ez az úgynevezett vagyonhatás. Attól, hogy a lakástulajdonosok vagyona csökken, mások még nem fognak könnyebben lakást vásárolni.”
Markus Alex szerint a megoldás nem az alacsonyabb lakásár, hanem több új otthon építése.
Magyarországon 2025-ben mindössze 12 ezer új lakás készült el, ami 2016 óta a legalacsonyabb szám.
„Csökkenteni kell a beruházók kockázatait. Jelenleg túl nagy a bizonytalanság” – mondja Markus Alex.
„Gyorsabb engedélyezésre és kevesebb felesleges adminisztrációra van szükség, hogy a megvalósítható projektek elindulhassanak. Emellett több fiatalra van szükség az építőiparban, és hatékonyabb építési módszereket is alkalmazni kell.
„Ha a hagyományos építkezés túl drága, akkor a moduláris, előregyártott otthonoknak is szerepet kell kapniuk. A gyári gyártás csökkentheti a költségeket és elkerülhetővé teszi az időjárás miatti késéseket.
„A megfizethető lakások hiányára a megoldás a nagyobb kínálat. Óriási különbség van aközött, hogy több új otthon épül, vagy aközött, hogy a meglévő lakások értékét próbáljuk csökkenteni.”